A hazai könyvvizsgálat közel 100 éves története szorosan összefonódik a magyarországi piacgazdaság mindenkori kibontakozásával.

A XX. században a könyvvizsgáló szakma fejlődése óriási utat tett meg. 1908 januárjában indult el a Magyar Könyvviteli Folyóirat, amelynek volt könyvszakértő rovata. Az 1911-ben

alakult Magyar Revizori Szövetség meghonosította a revizori (accountant) intézményt, beindította a revizori képzést és kiadta a Revizorok Lapját. 1926. június 18-án megalakul a Kamarai Hites Revizorok Egyesülete, 1932-ben pedig a Magyar Hites Könyvvizsgálók Egyesülete, amely bevezette a könyvvizsgáló intézményt és magas színvonalú képzést indított be. 1939-ben megjelent a Hites Könyvvizsgáló című szaklap. Az 1938 szeptemberében Berlinben megtartott V. Nemzetközi Könyvvizsgáló és Treuhand Kongresszusra a magyarországi könyvvizsgálat helyzetéről is készült jelentés.

1963. júliusában indult a Számvitel és Ügyviteltechnika című folyóirat, 1991-ben a Számvitel és Könyvvizsgálat, majd 1999-ben a Számvitel-Adó-Könyvvizsgálat, ami ma is széles körű információkat nyújt a könyvvizsgálóknak.

A központi ellenőrzés időszakának enyhülése után, 1987. október 1-jén a Magyar Könyvvizsgálók Egyesületének megalakulásával megkezdődött a magyar könyvvizsgálat újkori története.

Fontos törvény a szakma életében az 1988. évi VI. tc. (társasági törvény), amely ismét bevezette a könyvvizsgálói tevékenységet. 1990-ben elkészül az Útmutató a könyvvizsgálói feladatok végrehajtásához című kézikönyv. A törvényhozás másik jelentős lépése az 1991. évi XIII. tc., a számviteli törvény, amely meghatározta könyvvizsgálói tevékenység kereteit.

Az 1991. június 28-i küldöttgyűlés az egyesület nevét Magyar Könyvvizsgálói Kamarára változtatta. 1992-ben a Könyvvizsgálók Világszövetsége (IFAC) felvette tagjai sorába a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát.

1994-ben egy kiadványt adtak ki a nemzetközi könyvvizsgálati és számviteli standardokról.

1997-ben Országgyűlés jóváhagyta a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálatról szóló törvénytervezetet, amely július 25-én lépett hatályba. Ezzel az Országgyűlés elismerte a könyvvizsgálók jogát olyan szakmai önkormányzathoz, amely lehetővé tette, hogy tagjaik – a maguk választotta testületek és tisztségviselők útján – a törvények által meghatározott ügyeiket meghatározzák, valamint a szakmai, gazdasági érdeket

a közérdekkel összhangban képviseljék, és így hozzájáruljanak a nemzetgazdaság fejlődéséhez. 1997. október-novemberben 20 helyi szervezet alakult meg, 1997. december 17-én volt a Magyar Könyvvizsgálói Kamara alakuló küldöttgyűlése. 1998 tavaszán lezajlott a tagfelvétel és a könyvvizsgálói eskütétel, majd megindult a kötelező oktatás, így a nemzetközi könyvvizsgálói standardok oktatása is.

2002. decemberben a kamara rendes tagja lesz az Európai

Könyvvizsgálók és Számviteli Szakemberek Szövetségnek (FEE).

Sorra alakulnak a kamara berkeiben a szakmai tagozatok:

• 1998-ban a költségvetési tagozat

• 2002-ben az igazságügyi könyvszakértői tagozat,

• 2004-ben a pénz és tőkepiaci tagozat,

• 2005-ben az adótagozat.

A könyvvizsgálók és a könyvvizsgáló társaságok száma egyenletesen növekszik, a kamarának közel 6000 tagja van, a létszám 39 százaléka szüneteltető státuszú. A társaságok száma meghaladja az 1900-at.